Kedves Szakoktató Kollégák!

Az adózási szabályok változása továbbra is lázban tartja szakmánkat, s az érintettek – a szakoktatók közel négyötöde – keresik a választható legjobb megoldást. A tőletek kapott visszajelzések alapján elindultunk abban az irányban, hogy elérjük az egyéni vállalkozói átalányadózás kedvezőbbé tételét (80%-os költséghányad alkalmazása) a szakoktatók számára. Július 20-án levelet írtunk a TIM közlekedésért felelős államtitkárának (ezt ide kattintva olvashatod el). Időközben visszajelzést is kaptunk a minisztériumból, miszerint kérésünket megalapozottnak tartják és lépéseket tesznek annak érdekében, hogy javaslatunk megvalósításához a teljes kormányzati támogatás megszerezhető legyen, a szükséges törvénymódosítási javaslat hivatalosan is megszülethessen és azt az Országgyűlés elfogadja.

Hogy ügyünknek minél több, megfelelő ráhatással bíró támogatója legyen, levélben kerestük meg Witzmann Mihály országgyűlési képviselő urat is (ezt ide kattintva olvashatod el), aki szakmánk kedvezőbb adóterhelésének elérése érdekében már korábban is tett lépéseket.

Bízunk abban, hogy ezek az erőfeszítések eredményre vezetnek, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az átalányadózási szabályok megváltoztatásához törvénymódosításra lesz szükség (Szja. törvény). Ez pedig még heteket, esetleg hónapokat is igénybe vehet. Ennek fényében is sokan kérdezitek, illetve kérdőíves felmérésünk szerint az érintettek közel 20%-a fontolgatja, hogy megfelelő alternatíva lehet-e számunkra az új katás státusz létesítése azzal, hogy a szakoktató közvetlenül számlázzon a tanulóknak.

Ezzel kapcsolatban jogi és adózási szakembereket is megkérdeztünk. Véleményük alapján azt a felállást, amelyben a tanuló ugyanannál a képzőszervnél végzi mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati képzését, de a számlázást a gyakorlati képzés során az egyéni vállalkozó szakoktató veszi át, jogi szempontból aggályosnak látjuk. Különösen problémás lehet a megfelelés a Felnőttképzési törvény 11. § (3) bekezdésének: „A felnőttképző a felnőttképzési tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg.” De kérdéseket vet fel a megoldás összeegyeztethetősége a 24/2005-ös GKM rendelet 3. § (5) bekezdésével is: „A képzés felelőse a képzési engedéllyel rendelkező, a tanulóval szerződéses jogviszonyban álló képző szerv iskolavezetője.” Érdemes tekintettel lenni arra is, hogy a katás jogviszony a szakoktatók számára nullához közelítő egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátásokat biztosít, valamint felvetődhet annak a kérdése is, hogy vajon mennyire lesznek hosszú életűek a most törvénybe iktatott katás szabályok.   

Fentiek tükrében a SZAKOE részéről mi továbbra is azon dolgozunk, hogy kialakuljon egy olyan adózási megoldás, amely egyszerre jelent jogbiztonságot, stabilitást, szociális biztonságot és elfogadható adóterheket.

Baráti üdvözlettel

Huszti László

SZAKOE elnök