Tisztelt Kollégák!
A múlt év végén néhány, a munkátok szempontjából fontos kérdésben kértük ki a véleményeteket. Köszönjük az oktatásra engedélyezett óraszámokkal és a tanulók elméleti felkészültségével kapcsolatban beküldött válaszaitokat. 1403-an adtatok választ valamennyi kérdésre, így azt gondoljuk, hogy a felmérés eredményei jól tükrözik a szakma véleményét.
A kitöltők közel fele több, mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a szakmában, de további egyharmaduk is tíz évet meghaladó gyakorlattal oktat már. Ez jól tükrözi azt a közismert tényt, hogy a szakoktatók nagy többsége egyrészt komoly tapasztalatok birtokában végzi a munkáját, másrészt viszont tanítványaitól többnyire jelentős korkülönbség választja el. A válaszadók negyede jelölte meg Budapestet oktatási helyszínként, így a felmérés minden bizonnyal földrajzi értelemben is reprezentatívnak tekinthető.
![]() |
![]() |
A tanulók elméleti felkészültsége
Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat tapasztaltok a tanulók tulajdonságaiban, átlagában inkább negatív az összkép, vagyis romló tendenciát érzékeltek. Úgy ítélitek meg, hogy a mostani tanulóitok nem maradnak el a korábbiaktól a nyitottság és érdeklődés, az önmagukkal szembeni igényesség és a pontosság tekintetében. Ugyanakkor jelentősnek érzitek a visszaesést a veszélyérzet, felelősségtudat, valamint a stressztűrés és a döntésképesség szempontjából.
A tanulók elméleti felkészítése szempontjából a véleményetek valamelyest az elégedetlenség irányába hajlik. Ezen belül inkább elégedettek vagytok a járműkezelés és a szabályismeret elsajátításával, míg a veszélyhelyzetekre és azok elhárítására vonatkozó tudást, illetve a jármű műszaki ismereteket ítélitek a leggyengébbnek. Ezzel összhangban gyakorlati oktatási időtök jelentős hányadát fordítjátok az elméleti ismeretek felfrissítésére – a válaszadók kétharmada erre 10%-nál nagyobb időhányadot adott meg. Ehhez a tevékenységhez ma még viszonylag kevesen (a válaszadók kb. negyede) használtok számítástechnikai eszközöket, a többség az élőbeszédet, esetleg nyomtatott anyagok használatát jelölte meg. Az okostelefonokban rejlő potenciált ugyanakkor jól mutatja, hogy a válaszadó oktatók 92%-a rendelkezik már ilyen eszközzel.
Az oktatók 70%-ánál az e-learning tanfolyam keretében felkészülő tanulók vannak többségben, 30% találkozik több tantermi tanfolyamon végzett tanulóval. Erősen megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy mutatkozik-e különbség a kétféle elméleti felkészítés színvonalában. Közel azonos azok aránya, akik az egyik vagy másik képzési formát érzik hatékonyabbnak és azoké, akik nem éreznek lényegi különbséget.
![]() |
Érdekes lehet ennek fényében, hogy mit mutatnak a vizsgasikerességi adatok. A KAV-tól kapott adatok alapján az látszik, hogy a B kategóriás vizsgázók első vizsgasikeressége (2019. 1-9. hónap) az elmélet tekintetében 14%-kal, míg a forgalmi vizsga esetén 4,4%-kal jobb az e-learning tanfolyamot végzett tanulók körében.
Gyakorlati oktatás – vezetési órák száma
Érdekes válaszok érkeztek tőletek a gyakorlati oktatással kapcsolatban is. A válaszadók 63%-ának az oktatás a fő tevékenysége és az összes válaszadó fele kizárólag ebből él. Viszonylag magas (17%) az oktatást egyetlen melléktevékenységként (leginkább nyugdíj mellett) végzők részaránya. Ennek megfelelően a többség átlagosan napi 9-10 (31%) vagy 7-8 órát (40%) oktat. Kétheti alapon vizsgálva a válaszadók 36%-a közelíti meg folyamatosan a korábbi 96 órás határt. Az órák oroszlánrészét hétköznap délelőtt és délután tartjátok, viszonylag erős még a hétköznap korán reggel dolgozók aránya és az oktatók több mint fele rendszeresen vagy időnként dolgozik szombaton is. Vasárnap és ünnepnapokon viszont a válaszadók többsége soha nem dolgozik (52, illetve 61%).
Viszonylag kevesen (14%) jeleztétek azt, hogy kifejezetten a jogszabályi korlátok miatt nem oktattok többet. Az pedig a piaci helyzet kedvező alakulását mutatja, hogy mindössze 1% volt azoknak a válaszadóknak a száma, akik azért nem oktatnak a jelenleginél többet, mert nincs több tanulójuk. Fontosnak tartjuk, hogy az oktatók 29%-a azért nem akar többet oktatni, mert szeretné, hogy elég ideje maradjon a családjára és a szabadidős elfoglaltságaira.
A szakoktatók felelősségteljes gondolkodására utal az is, hogy 51%-uk szerint a fáradtság az oktatás minőségét rontja és biztonsági kockázattal is jár, s mindössze 5% nyilatkozott úgy, hogy fáradtan is lehet jól és biztonságosan oktatni. Ezzel együtt az adminisztratív korlátok vonatkozásában megengedők a válaszadók, amennyiben az óraszámkorlátok tágítását az oktatók valamivel több, mint fele helyesnek vagy legalábbis elfogadhatónak tartja. Ugyanakkor a konkrét jogszabályi feltételek vonatkozásában a 10 órás napi korlát lazítását egyértelmű többséggel elvetettétek, míg a 96 órás enyhítését kis többséggel támogattátok.
![]() |
![]() |
Összegzés
Úgy ítéljük meg, hogy aktivitásotoknak köszönhetően a szakoktatói szakma jelentős hányadának véleménye kifejezésre jutott felmérésünkben. Ennek köszönhetően nemcsak érdekes és figyelemreméltó, de egyben értékes és megfontolandó eredmények születtek.
Az elméleti felkészítéssel kapcsolatban kialakult álláspontotokat elsősorban a tanteremben oktató kollégák, illetve az elektronikus és nyomtatott tananyagok és tansegédletek fejlesztésével foglalkozó cégek figyelmébe ajánljuk ezúton, de a velük folytatott rendszeres párbeszéd keretében is. Jól látható ugyanis, hogy mely területen értékelitek kritikusnak napjainkban a tanulók tulajdonságait, illetve elméleti felkészültségét, így nyilván ezekre a területekre koncentrálva kell erősíteni az elméleti oktatást. A digitalizáció jegyében pedig hasznos lehet minden olyan korszerű alkalmazás, amely pl. okostelefonon vagy tableten futtatva segíti, támogatja az oktatójárműben végzett elméleti tudásfelfrissítést.
Ami az órakereteket illeti, úgy látjuk, hogy a 96 órás kétheti korlátozás eltörlése és a napi 10 órás keret meghagyása helyes döntés volt a jogalkotó részéről, mert ez egyrészt egybeesik az oktatói társadalom elképzeléseivel, másrészt a szakoktatók képesek lesznek az ebben rejlő lehetőséget ésszerű keretek között használni. Vagyis jó, hogy egy adminisztratív korlátozással kevesebbre kell figyelni, kedvező lehet az is, hogy egy-egy sűrűbb időszakban akár valóban lehet a szokásosnál többet oktatni, de nem kell tartani attól, hogy a szakoktatók felelőtlenül, a biztonsági és minőségi kockázatok mérlegelése nélkül fogják túlhajszolni magukat.
Üdvözlettel
Huszti László
SZAKOE elnök