Tisztelt Kollégák!

Hazánkban a kis- és közép-, illetve kifejezetten a mikrovállalkozások támogatása céljából az elmúlt években több egyszerűsített, kedvező adózási formát vezettek be. Ezek közül talán a legnépszerűbb a KATA (Kiadózó Vállalkozások Tételes Adója), amelyet már eddig is több mint 160 ezren választottak. A 2017-től alkalmazandó jogszabály módosítások eredményeként újabb fontos változások lépnek érvénybe, melyek még vonzóbbá teszik ezt az adónemet. Mivel a legújabb szabályoknak és értékhatároknak köszönhetően egyre inkább elmondható, hogy ez az adózási mód kimondottan jól illeszkedik az egyszemélyes vállalkozásként működő gépjárművezető szakoktatók tevékenységéhez, ezért az adótanácsadónkkal folytatott konzultációt követően most összefoglaljuk számotokra a legfontosabb tudnivalókat.

A változások és adózási előnyök bemutatása előtt érdemes felsorolni, hogy ki lehet a kisadózók tételes adójának alanya:

a) az egyéni vállalkozó
b) az egyéni cég
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

 A KATA előnyei az egyéb adózási formákkal szemben – már a 2017-es változások tükrében – az alábbiakban foglalhatók össze:

 

1. A tavalyi 6 millióval szemben évi 12 millió Ft árbevételnél lép be a tételes adó feletti 40%-os többletadó megfizetésének kötelezettsége, vagyis eddig az árbevételig alkalmazható ésszerűen a KATA.
2. Ezen belül évi 8 millió Ft árbevételig maradhat a kisadózó alanyi adómentes státuszban (ami más előnyök mellett a legegyszerűbb adminisztrációt is eredményezi).
3. A tételes adó mértéke havonta 50 ezer Ft (főállású kisadózó) vagy 25 ezer Ft (nem főállású kisadózó).
4. A főállású kisadózó a megfizetett tételes adó alapján biztosítottnak minősül, aminek alapján nyugdíjban, táppénzben, álláskeresési járulékban stb. részesülhet (havi 300 forintos számítási alappal).
5. A nyugdíj és a társadalombiztosítási ellátások számítási alapja havi 75 ezer Ft tételes adó megfizetésével 250 Ft-ra növelhető.
6. A tételes adó megfizetése esetén – a kisadózó magánszemély KATA-s vállalkozói bevételeivel összefüggésben – nem kell személyi jövedelemadót, bérjárulékokat fizetni, illetve (ha pl. nincs a vállalkozónak más jövedelme) az ezekkel kapcsolatos bevallásokat elkészíteni.
7. A tételes adó megfizetése kiváltja a nyereségadót és az osztalékadót, illetve mentesít az ezekkel kapcsolatos bevallások elkészítése alól.
8. Évközben is lehet be-, illetve kijelentkezni, illetve lehet a vállalkozást szüneteltetni.
9. Csak a bevételekről kell nyilvántartást
10. Az adóhatóság a bevétel 60%-át (de legalább a minimálbér összegét) adózott jövedelemként elismeri (pl. vagyonosodási vizsgálat esetén), illetve igazolja.
11. Az iparűzési adónál a KATA-s vállalkozás háromféle (közte egyszerűsített) adózási mód közül is választhat.
12. A bejelentkezés és az adatmódosítások akár elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül is intézhetők.

 

Néhány bővebb, illetve kiegészítő magyarázat a fentiekhez:

 

1. A KATA státusz az évi 12 millió forintos határ átlépése esetén is megmarad, csak a 40%-os többletadót kell megfizetni a 12 millió forintot meghaladó bevétel után. Talán érdemes egy gépjármű szakoktató példáján keresztül is megvilágítani, mire lehet elegendő a 12 milliós éves határ. Ha példabeli szakoktatónk 2.400 órát oktat egy évben (ami még belefér a kétheti 96 órás limitbe), akkor ezt akár 5.000 forintos óradíjjal is megteheti.
2. A KATA-s vállalkozó évi 8 millió forintig alanyi (ÁFA) mentesen tud számlázni, illetve nyugtát adni. Ezen összeghatár átlépése után be kell jelentkeznie ÁFA alanynak, s ettől kezdve változik az adószám, meg a számla vagy nyugta kitöltésének módja is. Így még további nettó 4 millió forintot számlázhat a kisadózó vállalkozó partnerei felé a 40%-os többletadó határának eléréséig. Megjegyezzük, hogy a jogszabály által előírt gépjárművezető képzés (pl. új vezetői engedély kategória megszerzése esetén) tárgyi adómentes tevékenység, ezért áfát felszámítani ilyenkor sem kell. A 8 millió forint feletti bevételekről azonban már mindenképp éves ÁFA bevallást kell benyújtani az adóhatsághoz a tárgyévet követő február 25-ig (vagyis a KATA bevallással megegyező határidővel). Az esetlegesen felszámított ÁFA befizetését is egyszerre, egy összegben, a bevallás határidejéig kell teljesíteni az adóhatóság felé. Ha a vállalkozó ÁFA alannyá válik, akkor onnantól elvileg lehetősége van az elszámolható költségszámlái ÁFA tartalmának levonásba helyezésére is, aminek persze az arányosítás szabálya miatt a bevételi oldalon kizárólag vagy döntő részben tárgyi adómentes szolgáltatások nyújtása esetén nincs jelentősége, illetve gyakorlati haszna.
   Előző pontunkhoz hasonlóan viszont itt is nézzük meg, mire lehet elég a 8 milliós határ. Nos, 4.000 forintos óradíj mellett 2.000 órát lehet így oktatni, a maximális órakeret kihasználása pedig 3.200 forintos óradíjat „bír el” ebben az esetben.
3. „A főállású vagy nem főállású vállalkozó leszek?” kérdés eldöntése ügyében érdemes a törvényt (2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról) alaposabban is tanulmányozni, illetve könyvelő, adótanácsadó segítségét igénybe venni.
4. A kisadózói státuszból adódó előnyök természetesen csak akkor vehetők igénybe jogszerűen és kockázatmentesen, ha a kisadózó vállalkozó tevékenysége nem tekinthető leplezett munkaviszonynak. Jó hír, hogy a saját gépkocsival végzett gépjárművezető oktatás általában nem tekinthető ilyennek, mert a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megbízó bocsátja a kisadózó rendelkezésére, másrészt a tevékenység végzésének rendjét maga a kisadózó határozza meg.
5. A tételes adót havi rendszerességgel, legkésőbb a követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számlaszámára.
6. A főállású kisadózó vállalkozónak, ha megmarad az alanyi adómentesség keretei között és nincs más jövedelme, akkor gyakorlatilag évente egy adóbevallást kell minimális adattartalommal kitöltenie (azonosító adatok, KATA-s időszak, éves árbevétel megadása és azon partnerek megnevezése, akik részére az egymillió forintot meghaladja az éves számlázási összeg). Ez már-már valóban a söralátét méretű adóbevallás…
7. Másrészt még az ÁFA körbe kerülés is csak évente egy adóbevallást és évi egy ÁFA befizetést jelent.
8. Lényeges, hogy a KATA státuszból történő kijelentkezés után ez az adózási forma a kilépés évében és az azt követő 12 hónapban nem választható újra.
9. A KATA-s adózónak csak a bevételi bizonylatait (számla, nyugta) kell nyilvántartania és ezen bizonylatok alapján kell vezetnie egy kimutatást, amelynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

– sorszám
– a bizonylat sorszáma
– a bevétel összege
– a bevétel megszerzésének időpontja

Fontos, hogy a törvény pénzforgalmi szemléletet ír elő a KATA-s vállalkozás számára, így csak a ténylegesen átvett, illetve beérkezett pénzösszegeket tekinti bevételnek. (Kivéve az adóalanyiság megszűnésének napját, amikor a még függőben lévő kifizetések is bevétellé válnak.)

10. A NAV által kiállított jövedelemigazolásra lehet szükség pl. hitelfelvétel esetén a banki hitelbírálathoz. Fontos tudni, hogy a legújabb, pontosított szabályozás szerint adott évben nulla árbevétel esetén a NAV nem állít ki jövedelemigazolást.
11. A KATA-s vállalkozók helyzete kifejezetten kedvező a helyi iparűzési adó tekintetében is. A vonatkozó törvény szerint választható három adózási változat közül a legkedvezőbb módszer a 2,5 millió forintos fix iparűzési adóalap alkalmazása. (Főként, ha a tervezett éves bevétel el fogja érni a 2,5 millió forintot.) Így különösebb számítgatások nélkül két részletben, maximum 50.000 Ft adót kell befizeti a helyi önkormányzatnak. További egyszerűsítés, hogy ennél a módszernél adóbevallás készítése sem kötelező a követő év elején. Érdemes ugyanakkor tájékozódni a helyben érvényes szabályokról. Egyes önkormányzatok ugyanis a kisvállalkozások támogatása céljából akár a teljes iparűzési adó összegét is visszatérítik. Ilyenkor mégiscsak szükséges és érdemes is elkészíteni az iparűzési adóról szóló bevallást.
12. Az új KATA-s egyéni vállalkozás kiváltásának ügymenete kifejezetten gyors és egyszerű, egyrészt mert egyablakos rendszerű, másrészt már teljes egészében akár elektronikusan is el lehet intézni, mégpedig az ügyfélkapun keresztül is elérhető Webes ügysegéd felületen. Ilyenkor a rendszer azonnal generál adószámot az új státuszhoz.
    A KATA bejelentkezést bármikor meg lehet tenni (kivéve a KATA újraválasztását – ezzel kapcsolatban ld. fenti 8. pontunkat). Meglévő vállalkozás esetén a változást a megfelelő nyomtatványon kell bejelenteni a NAV-nak. Természetesen ez is történhet elektronikusan is.
    Új vállalkozás indításakor célszerű körültekintően eljárni a tevékenységi körök megválasztásánál, hiszen jó néhány tevékenység végzését kötik külön engedélyhez vagy előírt végzettséghez.
    Fontos még megjegyezni, hogy a magyar adó- és jogrendszer egy magánszemélynél csak egy olyan státuszt engedélyez, amely korlátlan felelősséggel jár együtt. Ilyen korlátlan felelősségek – vagyis ahol a vállalkozás kötelezettségeiért a magánszemély saját vagyonával is felel – az alábbiak:

• Egyéni vállalkozó
• Közkereseti társaság (KKT) tagja
• Betéti társaság beltagja

Érdemes tehát a bejelentés előtt meggyőződni arról, hogy egyáltalán indíthatunk-e ilyen vállalkozást!
Ezek után alapesetben már csak két helyre kell bejelenteni az újonnan indított KATA-s vállalkozást. Az egyik a székhely szerinti önkormányzat (iparűzési adó), a másik pedig a megyei kereskedelmi és iparkamara (kötelező kamarai tagság, évi 5.000 Ft-os tagdíjjal). Többnyire már e két utóbbi bejelentkezés is intézhető elektronikusan is.
A kijelentkezésre sincs speciális megkötés, ilyenkor a kijelentkezési nyomtatvány benyújtásának hónapja lesz az utolsó KATA-s időszak (tv.5.§).

 

Vállalkozási és adózási formátok megválasztása, illetve annak működtetése természetesen alapos tájékozódást, megfelelő körültekintést és felelős döntéseket igényel. E tekintetben nem vállalkozhatunk és nem is vállalkoztunk teljes körű tájékoztatásra, de bízunk abban, hogy összefoglalónkkal sikerült megvilágítani a kisadózói státuszban rejlő lehetőségeket és előnyöket. Konkrét döntéseitek meghozatala és lépéseitek megtétele esetén minden esetben tanulmányozzátok az érvényes jogszabályok pontos szövegét, a NAV vonatkozó kiadványait, segédleteit, illetve szükség szerint vegyétek igénybe szakember (könyvelő, adótanácsadó) segítségét.

Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a KATA-s egyéni vállalkozás talán az első olyan magyarországi vállalkozási és adózási forma, amelynek teljes adminisztrációját jogosult és akár képes is lehet maga a vállalkozó ellátni. De ha ehhez szakember segítségét veszi igénybe, akkor is elmondható, hogy egyszerűségének köszönhetően ennek költségei is kedvezően alakulnak majd.