Tisztelt Kollégák!

A múlt év végén néhány, a munkátok szempontjából fontos kérdésben kértük ki a véleményeteket. Köszönjük az oktatásra engedélyezett óraszámokkal és a tanulók elméleti felkészültségével kapcsolatban beküldött válaszaitokat. 1403-an adtatok választ valamennyi kérdésre, így azt gondoljuk, hogy a felmérés eredményei jól tükrözik a szakma véleményét.

A kitöltők közel fele több, mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a szakmában, de további egyharmaduk is tíz évet meghaladó gyakorlattal oktat már. Ez jól tükrözi azt a közismert tényt, hogy a szakoktatók nagy többsége egyrészt komoly tapasztalatok birtokában végzi a munkáját, másrészt viszont tanítványaitól többnyire jelentős korkülönbség választja el. A válaszadók negyede jelölte meg Budapestet oktatási helyszínként, így a felmérés minden bizonnyal földrajzi értelemben is reprezentatívnak tekinthető.

 

 

A tanulók elméleti felkészültsége

Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat tapasztaltok a tanulók tulajdonságaiban, átlagában inkább negatív az összkép, vagyis romló tendenciát érzékeltek. Úgy ítélitek meg, hogy a mostani tanulóitok nem maradnak el a korábbiaktól a nyitottság és érdeklődés, az önmagukkal szembeni igényesség és a pontosság tekintetében. Ugyanakkor jelentősnek érzitek a visszaesést a veszélyérzet, felelősségtudat, valamint a stressztűrés és a döntésképesség szempontjából.

A tanulók elméleti felkészítése szempontjából a véleményetek valamelyest az elégedetlenség irányába hajlik. Ezen belül inkább elégedettek vagytok a járműkezelés és a szabályismeret elsajátításával, míg a veszélyhelyzetekre és azok elhárítására vonatkozó tudást, illetve a jármű műszaki ismereteket ítélitek a leggyengébbnek. Ezzel összhangban gyakorlati oktatási időtök jelentős hányadát fordítjátok az elméleti ismeretek felfrissítésére – a válaszadók kétharmada erre 10%-nál nagyobb időhányadot adott meg. Ehhez a tevékenységhez ma még viszonylag kevesen (a válaszadók kb. negyede) használtok számítástechnikai eszközöket, a többség az élőbeszédet, esetleg nyomtatott anyagok használatát jelölte meg. Az okostelefonokban rejlő potenciált ugyanakkor jól mutatja, hogy a válaszadó oktatók 92%-a rendelkezik már ilyen eszközzel.

Az oktatók 70%-ánál az e-learning tanfolyam keretében felkészülő tanulók vannak többségben, 30% találkozik több tantermi tanfolyamon végzett tanulóval. Erősen megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy mutatkozik-e különbség a kétféle elméleti felkészítés színvonalában. Közel azonos azok aránya, akik az egyik vagy másik képzési formát érzik hatékonyabbnak és azoké, akik nem éreznek lényegi különbséget.

 

 

Érdekes lehet ennek fényében, hogy mit mutatnak a vizsgasikerességi adatok. A KAV-tól kapott adatok alapján az látszik, hogy a B kategóriás vizsgázók első vizsgasikeressége (2019. 1-9. hónap) az elmélet tekintetében 14%-kal, míg a forgalmi vizsga esetén 4,4%-kal jobb az e-learning tanfolyamot végzett tanulók körében.

Gyakorlati oktatás – vezetési órák száma

Érdekes válaszok érkeztek tőletek a gyakorlati oktatással kapcsolatban is. A válaszadók 63%-ának az oktatás a fő tevékenysége és az összes válaszadó fele kizárólag ebből él. Viszonylag magas (17%) az oktatást egyetlen melléktevékenységként (leginkább nyugdíj mellett) végzők részaránya. Ennek megfelelően a többség átlagosan napi 9-10 (31%) vagy 7-8 órát (40%) oktat. Kétheti alapon vizsgálva a válaszadók 36%-a közelíti meg folyamatosan a korábbi 96 órás határt. Az órák oroszlánrészét hétköznap délelőtt és délután tartjátok, viszonylag erős még a hétköznap korán reggel dolgozók aránya és az oktatók több mint fele rendszeresen vagy időnként dolgozik szombaton is. Vasárnap és ünnepnapokon viszont a válaszadók többsége soha nem dolgozik (52, illetve 61%).

Viszonylag kevesen (14%) jeleztétek azt, hogy kifejezetten a jogszabályi korlátok miatt nem oktattok többet. Az pedig a piaci helyzet kedvező alakulását mutatja, hogy mindössze 1% volt azoknak a válaszadóknak a száma, akik azért nem oktatnak a jelenleginél többet, mert nincs több tanulójuk. Fontosnak tartjuk, hogy az oktatók 29%-a azért nem akar többet oktatni, mert szeretné, hogy elég ideje maradjon a családjára és a szabadidős elfoglaltságaira.

A szakoktatók felelősségteljes gondolkodására utal az is, hogy 51%-uk szerint a fáradtság az oktatás minőségét rontja és biztonsági kockázattal is jár, s mindössze 5% nyilatkozott úgy, hogy fáradtan is lehet jól és biztonságosan oktatni. Ezzel együtt az adminisztratív korlátok vonatkozásában megengedők a válaszadók, amennyiben az óraszámkorlátok tágítását az oktatók valamivel több, mint fele helyesnek vagy legalábbis elfogadhatónak tartja. Ugyanakkor a konkrét jogszabályi feltételek vonatkozásában a 10 órás napi korlát lazítását egyértelmű többséggel elvetettétek, míg a 96 órás enyhítését kis többséggel támogattátok.

 

Összegzés

Úgy ítéljük meg, hogy aktivitásotoknak köszönhetően a szakoktatói szakma jelentős hányadának véleménye kifejezésre jutott felmérésünkben. Ennek köszönhetően nemcsak érdekes és figyelemreméltó, de egyben értékes és megfontolandó eredmények születtek.

Az elméleti felkészítéssel kapcsolatban kialakult álláspontotokat elsősorban a tanteremben oktató kollégák, illetve az elektronikus és nyomtatott tananyagok és tansegédletek fejlesztésével foglalkozó cégek figyelmébe ajánljuk ezúton, de a velük folytatott rendszeres párbeszéd keretében is. Jól látható ugyanis, hogy mely területen értékelitek kritikusnak napjainkban a tanulók tulajdonságait, illetve elméleti felkészültségét, így nyilván ezekre a területekre koncentrálva kell erősíteni az elméleti oktatást. A digitalizáció jegyében pedig hasznos lehet minden olyan korszerű alkalmazás, amely pl. okostelefonon vagy tableten futtatva segíti, támogatja az oktatójárműben végzett elméleti tudásfelfrissítést.

Ami az órakereteket illeti, úgy látjuk, hogy a 96 órás kétheti korlátozás eltörlése és a napi 10 órás keret meghagyása helyes döntés volt a jogalkotó részéről, mert ez egyrészt egybeesik az oktatói társadalom elképzeléseivel, másrészt a szakoktatók képesek lesznek az ebben rejlő lehetőséget ésszerű keretek között használni. Vagyis jó, hogy egy adminisztratív korlátozással kevesebbre kell figyelni, kedvező lehet az is, hogy egy-egy sűrűbb időszakban akár valóban lehet a szokásosnál többet oktatni, de nem kell tartani attól, hogy a szakoktatók felelőtlenül, a biztonsági és minőségi kockázatok mérlegelése nélkül fogják túlhajszolni magukat.

 

Üdvözlettel

 

Huszti László
SZAKOE elnök